Túl kell tenned magadat félelmen és haragon. (…) És akkor ragyogó fény hatol a szívedbe, felolvasztja azt, ami megfagyott benne.
Legszomorúbbak azoknak a dolgoknak a romjai, amik elmúltak anélkül, hogy lettek volna.
Az idő múlása arra szolgál, hogy az ember lehetőséget kapjon a fejlődésre, hogy bölcsebbé váljon, kiteljesítse önmagát.
Soha ne helyettesítsd a tudást hittel, mert ha hiszel, akkor soha nem fogsz tudni. Ha pedig tudsz valamit, egyszerűen értelmetlen hinni benne. Ha valamiben hiszel, az annak a jele, hogy nem tudod.
Az embernek meg kell tanulnia, hogyan nézzen, mielőtt látni akar.
A nyájösztön a tehetetlenség menedéke.
Az ember akkor öreg, ha mosolyog azon, amin valaha nevetett.
Csak az képes a boldogságot hirdetni, aki maga is boldog.
A szerelem az édenkert levegőjének mennyei lehelete.