A franciák azt mondják, hogy „elutazni annyi, mint meghalni egy kicsit”. Ezt sohasem hittem, mert szeretek utazni, s valahányszor vonatra szállok, úgy érzem, hogy újra éledek.

Az ember egyik pillanatban derűlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik.

Van, aki egyszerűen nem bír nekivágni az ismeretlennek. Inkább úszik együtt az ismert árral, semmint hogy belefulladjon az ismeretlen vizekbe.

A kalandoknak megvan a maguk helye és ideje (…), de sok minden szól a rendszeres étkezés és a fájdalommentes élet mellett.

Legyetek hűek a kis dolgokban, mert azokban rejlik erőtök.

Azt mondják, hogy a kiszámíthatatlanság csak fokozza egy nő titokzatosságát.

A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság a jelen.

Ha egy vak bogár egy görbe faág felületén mászik, akkor nem veszi észre, hogy az általa megtett út valójában görbe. Én pedig voltam olyan szerencsés, hogy észrevettem azt, amit a bogár nem vett észre.