Rendes országban nem kell erény, mindenki közönséges ember lehet, se nagy bölcs, se nagy hős.
Értékelheti-e az ember a tökéletességet, ha az állandóan jelen van az életében?
Először el kell sajátítanod a szabályokat, csak azután hághatod át őket.
Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.
A halál az, ami a pillanatnak szépséget és rettenetet kölcsönöz. Az idő csak a halál által lesz eleven idő.
A legkönnyebb elkerülni a felelősséget, ha kijelented: „enyém a felelősség.”
Nem arra teremtettünk, hogy örökké éljünk, vagy hogy örökké magányosak legyünk. A változás nélküli élet nem élet.
Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltűnhet egyszer.