Azt hiszem, ez hozzátartozik a szeretethez és a szerelemhez: fel kell adni a dolgokat. Néha még a szeretteinktől is el kell szakadni.
Minden emberi lény számára létszükséglet az önmagával való elégedettség.
Én halni indulok, ti élni: de hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve az istent.
Az ember csak azt a művet tiszteli, amit maga alkotott.
Az idő nem vár.
Milyen furcsák az emberek. Mindennap látod őket – azt hiszed, ismered is-, és egyszer csak kiderül, hogy semmit sem tudsz róluk.
Az igazi gazdagságot csak az alapján lehet megítélni, hogy milyen életet él valaki. Csak azt az embert lehet igazán gazdagnak nevezni, aki képes a maga útját járva, saját tetszése szerint élni életét.