Csak egyszer némultam el. Amikor azt kérdezte tőlem valaki: „Ki vagy te?”

Ha az ember csaknem mindig nyer, akkor a győzelemnek olyan lesz az íze, mint a megerjedt szőlőlének.

Ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek, mint az összes háború és járvány együttvéve.

A nőknek a boldogság a költészetük, ahogy a szép ruha a díszük.

A cukrász a selejtet habbal takarja be, a kőműves habarccsal, az orvos meg földdel.

Ha csak számodra tűnik úgy, hogy mindenki ingerültebb a szokásosnál, nagy valószínűséggel te vagy az oka.

Ha sírnod kell, tedd úgy, mint ahogy a gyermek teszi. (…) Soha ne feledd: szabad vagy, és nincsen abban semmi szégyellnivaló, ha kimutatod azt, amit érzel.

Rájöttem, hogy a keresés ugyanolyan érdekes lehet, mint maga a találkozás. Feltéve, hogy legyőzzük a félelmet.