Nem is annyira az érintése hiányzott, mint ő maga: egyetlen igaz társa és barátja, a beszélgetéseik, a vitáik, csalhatatlan éleslátása és kitűnő emberismerete, amely olyan sokszor segített már neki.
Tényleg úgy van, hogy ha az életedet önmagad miatt éled, akkor a sikerélmény akkor jön, amikor nem is várod.
Amikor a szív túlcsordul, csak a csend közvetíthet.
Az ember azt szereti, amit lehet, ahogyan lehet, és azzal, amije van.
Jobb, ha egy száj mögé vannak rejtve a titkok.
Ha szeretsz valakit, azt önmagától is meg akarod védeni.
Minél rosszabb a helyzete, annál inkább kiviláglik, mennyire jó ember valaki. A szenvedés nemesít!