Hiába fúrjuk-faragjuk életünk rejtelmes sziklatömbjét, minduntalan előbukkan rajta a sors sötét erezete.
Ki nem akar szenvedni, kétszer szenved.
A belső bölcsesség csak fájdalommal szerezhető meg.
Az élet túl rövid – vagy túl hosszú – ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, hogy ilyen pocsékul éljem le.
A borzongás ismerős jele annak, hogy megérintett valami nagyszerű.
A mai nap csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani.
Sose akarj többet tudni a kelleténél! (…) Minél kevesebbet tud az ember, annál gondtalanabbul él. A tudás szabaddá tesz – de boldogtalanná is.
Minél több emberrel ismerkedem meg, annál boldogabb vagyok. Az ember a legnyomorultabb ismeretség révén is tanul, gyarapszik, s többre értékeli a tulajdon boldogságát.