Szörnyű dolog a féltékenység. (…) Ha az ember gyalázatosan érzi magát, irigyli mások boldogságát.

Akinek pechje van, az orrpiszkálás közben is kitöri az ujját.

Ha olyan tüzet oltasz el, amit te gyújtottál, azért nem jár dicséret.

Az igazi szeretet próbája egyedül az, hogy nem fél a másik ember szeretetétől, hogy elegendő benne a szelídség, a türelem és az alázat ahhoz, hogy elfogadja azt.

Az érzékiség gyakran elsieti a szerelem növesztését, úgyhogy a gyökér gyenge marad, s könnyen kitéphető.

Ah, ez az üresség! ez a szörnyű üresség, amit itt érzek a lelkemben! – Sokszor gondolom: ha csak egyszer, csak egyszer szívedre szoríthatnád őt, ez az egész űr ki lenne töltve.

Ha úgy viselkedem, ahogy az emberek elvárják tőlem, akkor a rabszolgájukká válok.

Az álom enyhíti a nyomorúságot, amely az ébrenlevőt gyötri!

Sohase tedd más kezébe a sorsodat. A középpont benned van – nem függhet másoktól sem örömöd, sem bánatod.