Az élet halad, és mindegy, hogy mennyi élvezet van benne, van szomorúság is.

Egy társadalom civilizáltságának mértékét a rabokon lehet lemérni.

A gondviselés kinyitja a második ajtót, amikor az első becsukódik.

Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz.

Eper / meggy / cseresznye / gyógynövény / szeder / csipkebogyó / kokojza / aminek épp szezonja van szedés. U.i. Ha tél van csinálj hóembert 🙂 ha nincs hó nézz meg egy filmet.

Sokszor szeretsz olyat, aki nem is sejti érzelmeidet, és mégis oly` hű maradsz hozzá, mintha szerelmed viszonozva lenne.

Amit gyásznak nevezünk, talán nem is az afölött érzett fájdalom, hogy halottaink nem térhetnek vissza az életbe, hanem fájdalom amiatt, hogy ezt nem is tudjuk kívánni.

Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.