Félünk szeretni. És nem alaptalanul. Levetni az önzés páncélját, s meztelennek maradni mások között, közönyös és könyörtelen én-őrültek között, veszedelmes.
Az ember mindig többet tanul a maga kárán, mint azon, ha más tanácsára a helyes utat választja.
A bölcs nem úgy elégedett, hogy barát nélkül akarjon meglenni, hanem úgy, hogy meglehessen nélküle.
Az igaz Szerelem hagyja, hogy mindenki a saját útján járjon – mert tudja, hogy ez nem választja szét egymástól a Feleket.
Két rossz közül mindig a kisebbiket kell választani.
Az emberek cselekedeteit saját, legbelső indítékuk motiválja.