Lehetetlen még egyszer megszeretni azt, amiből igazán kiszeretett az ember.

Az első szerelemben a lelket jóval a test előtt vesszük el, később a testet ragadjuk el a lélek előtt, és néha a lélekre már egyáltalán nem is kerül sor.

Csípős megjegyzésekkel könnyen kihúzhatod a gyufát.

A szabadságharcos előbb-utóbb megtanulja, hogy a harc szabályait nem ő, hanem az elnyomó hatalom diktálja.

Az idősek ódákat zengenek a betegségeikről, mintha bárkit is érdekelne.

Idő az, ami akkor történik, amikor semmi más nem történik.

Soha ne helyettesítsd a tudást hittel, mert ha hiszel, akkor soha nem fogsz tudni. Ha pedig tudsz valamit, egyszerűen értelmetlen hinni benne. Ha valamiben hiszel, az annak a jele, hogy nem tudod.

Amikor az ember távol kerül a megszokott világától, hajlamos kalandorként viselkedni, hiszen ilyenkor a szokásos gátakat és előítéleteket is maga mögött hagyja egy időre.

Valójában az emberiség csak azon a napon születik meg igazán, amikor az egyént a lázadásában tisztelik.

A tetteink határoznak meg bennünket, nem az, ahogyan a döntéseinket meghozzuk.