Az emberek nem változnak meg egyik napról a másikra, s egy új rendben mindig a régi folytatását keresik.
Egy gyermek olyan, mint egy forradalom (…): az ember elindítja, de nem szabályozhatja, mi lesz belőle.
A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.
Azok, akik keveset tudnak, általában jó beszélők, akik meg sokat tudnak, keveset beszélnek.
Hallgatom a csendet, amelyet időről időre megszakít a mellettem alvó lélegzetvétele. Megsimogatom a kezét, de vigyázok, hogy ne ébredjen fel. A szavak mellett fontosak a tapintások, simogatások, ölelések, cirógatások.
Mekkora értelmetlen színjáték ez az egész…