Valaki azt kérdezhetné, miért vágyik az ember (…) fejlődésre. Aki fölteszi ezt a kérdést, talán nem tud eleget az örömről.
Vannak dolgok, amikről azt gondolom, hogy jobb jó mélyre elásni őket az agyunkban, semmint hogy másokkal megosszuk őket.
A szerelem nem ismeri a hűséges meg a hűtlen szót.
A féltékenység a köznépnek való. (…) Azoknak, akiknek csak ritkán és olyan kevés jut a gyönyör morzsáiból, hogy kénytelenek rajta úgy veszekedni és marakodni, mint koldusok egy darab kenyérhéjon.
Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.
Aki egy egész méztengerben úszkál, azt nem hozza ki sodrából egy-két csöpp keserűség.
Nem az baj, ha az ember más, hanem az, hogy másnak érzi magát.