Minden városban van egy „mágikus hely”, egy hely, ahova akkor megyünk el, amikor komolyan akarunk gondolkodni az életről.
Nincs szerelem és nincs barátság, amely ha keresztezi sorsunk, ne hagyna bennünk örökre valamilyen nyomot.
Önmagában az, hogy valaki nem tud rajzolni, még nem jelenti azt, hogy jó festő lesz belőle.
A normális emberek is nagyon idegesítővé válhatnak, ha idegesítő helyzetbe kerülnek.
Egyik ember nem olyan, mint a másik? Mit számít, herceg-e vagy kocsis, ha helyén van a szíve meg az esze!
Minden segítségnek örülni kell, ha az ember gégéjét szorongatják.
Hihetetlen, hogy a vágynál a szépségnek milyen nagy hitelkerete van!