A szánalom ingyen van, de az irigységért meg kell dolgozni.
Csak ott vagyok gyöngéd, ahol tudják, hogy nem vagyok gyönge.
Nem akartam szeretni őt, (…) ki akartam irtani szívemből a szerelem csíráját is, de most, hogy újra láttam, ezek a csírák új erőre kaptak, kizöldültek. Szeretnem kellett, pedig rám se nézett.
A gondviselés kinyitja a második ajtót, amikor az első becsukódik.
Álmodni szoktam. Néha úgy érzem, az az egyetlen helyes cselekvés. Álmodni, az álmok világában élni (…). De ez nem tart örökké. Az ébrenlét mindig eljön, hogy visszahozzon.
A szerelem éppúgy az élet ajándéka, mint a szépség.
Mintha elvesztettem volna a szívem, mintha üres lennék belül. Mintha mindent, ami bennem volt, itt hagytam volna nálad.