A megsemmisülés nem kelt bennem rettegést, hiszen kipróbáltam már, mielőtt megszülettem.
Minél jobban behódol az ember a szépségnek, annál távolabbra kerül a jóságtól.
Saját tapasztalatomból tanultam meg, hogy az igazi boldogság forrása önmagunkban rejlik, s hogy az emberek nem tehetik igazán boldogtalanná azt, aki boldog akar lenni.
Ha önfényedben élsz, hamar ellobbansz, és kapcsolataidat is elégeted.
Nem szabad olyan fene nagy dolgokat kívánnunk. (…) Hisz mindig ki vagyunk téve annak, hogy megkapjuk.
Az érzelmeket soha nem a véletlenek váltják ki, hanem mélyen a tudatban gyökereznek, és ezt a tudatot gyakorlati tényezők formálják.
Ha igazán szeretünk, akkor is hűségesek maradunk, amikor nehéz szeretni.
Ez csak munka. A fű nő, a madarak énekelnek, a hullámok a homokot mossák, én pedig embereket verek.