Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
Vannak emberek, akiknek abban telik kedvük, hogy felebarátaikat – rendszerint minden ok nélkül – bemocskolják.
Barátságunk olyan nekem, mint a kifeszített védőháló a légtornásznak.
Amit adsz, azt te is visszakapod – noha lehet, hogy onnan, ahonnan a legkevésbé várnád.
Az a képesség, hogy valamit el tudunk végezni, értéket képvisel. Az, hogy a kapott eredmény jó dolog-e, vagy rossz, azon múlik, hogy azt hogyan használják fel, de maga a képesség értékes dolog.
A mai napon ahova csak lehet, menj gyalog.
Minden nap megismételhetetlen, de szükségünk van valamire, amitől észrevesszük, és az emlékezetünkbe vésődik.
Amint az ember megteremt valamit, többre vágyik. Az elég nem létezik.
