Álmodni szoktam. Néha úgy érzem, az az egyetlen helyes cselekvés. Álmodni, az álmok világában élni (…). De ez nem tart örökké. Az ébrenlét mindig eljön, hogy visszahozzon.
Én halni indulok, ti élni: de hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve az istent.
Ha összejövünk, az a kezdet,
ha összetartunk, az a haladás,
ha összefogunk, az a siker.
Fejezd be, amit elkezdtél.
Nem azoké a siker, akik sohasem buktak el, hanem azoké, akik elbuktak, és ismét felálltak belőle.
A tréfa az okosság jele; s a tréfa és elmésség (…) nem szokott törpe lelkeknél megszállani!
A nők, amikor úgy érzik, hogy igazuk van, veszekednek és sírnak, de amikor érzik, hogy vétkeztek, akkor csak sírnak.