Tisztelni valakit – a szó igazi értelmében – csak az tud, aki önmagát is tiszteli.
Élni csak akkor érdemes, ha van, aki utánad is folytatja.
Szokásos hangulatunk attól a hangulattól függ, amelyet ki tudunk alakítani környezetünkben.
Van, amikor a csend hangosabban beszél, és a legnagyobb vigaszt az nyújtja, ha valaki csak ott van mellettünk.
Minél alacsonyabb valakinek az önértékelése, annál jobban vonzódik azokhoz, aki szeretik őt. Minél magasabb az önértékelése, annál inkább szabad abban, hogy kivel létesít és tart fenn kapcsolatokat.
A részleteket és az érzéseket tisztázni kell. Nem feltételezhetjük, hogy bárki is képes olvasni a gondolatainkban.