A társadalomnak, amiben élsz, segítenie kell neked a fejlődésben és abban, hogy jól kihasználd a lehetőségeket (kultúra, munka, társadalmi jólét), amiket megkapsz te és hazádban élő minden férfi és nő.

A sors keresztúthoz hasonlít, az irányválasztás mindig félelmetes.

Az ember olyan, mint a felhők odafent. Úsznak az égen, találkoznak egy másik felhővel, aztán majd kiderül, hogy mi lesz velük. Eggyé olvadnak-e, vagy úsznak tovább külön-külön az ég vizében.

Ne másokat figyelj, hanem önmagadat. És hagyd, hogy ami belül van, felszínre bukkanjon, bármilyen kockázattal is jár. Nincs nagyobb kockázat az elfojtásnál.

Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni.

Napjaink Hiszekeggye már nem az öntudatos „hiszek”-kel kezdődik, sem a kételkedő „nem hiszek”-kel, hanem a tragikus „hinni akarok”-kal.

Ráleltem egy paradoxonra: ha addig szeretsz, hogy az már fáj, akkor nem marad fájdalom, csak szeretet.

Hisztéria. Veszedelmes betegség, kötelezően kellene gyógyítani. Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele.

Ha az angyalok nem segítenek, szövetkezz az ördöggel!

Állítsd be a közösségi média fiókjaidat privátra, hogy jobban védhesd a magánéletedet.