Egy ponton túl (…) már nem az a kérdés, hogyan éljünk jól, hanem az, hogy hogyan haljunk meg jól.
Rád kellett várnom, a te jöttödet kellett figyelnem. És most harcolni fogok érted.
Az idő talán begyógyítja a sebeket, de sohasem hoz feledést.
Az idő illúzió, lefolyása okban-okozatban csupán érzékszerveink bizonyos berendezésének eredménye, s a dolgok valójában egy álló most-ban léteznek.
Egyetlen küzdelem sem reménytelen, míg véget nem ér.
emberekért, akik elállnak az útból, hogy boldoggá tegyenek bennünket.
Legyen bátorságod az élet nagy bánataihoz, és türelmed az élet kis bánataihoz. És ha befejezted a napi feladatodat, térj nyugovóra békével.
Ne állj ellen a gonosznak, és a rosszra ne válaszolj rosszal.