Pénzzel és tárgyakkal (…) nem lehet megváltani azt az időt, amit két ember adhat egymásnak az életéből.
Jóllakott ember nem érti a koplalót.
Ez a legkülönösebb az emberben… a fontos szavak csak akkor jönnek a nyelvére, amikor már nem tudja őket kimondani.
Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle.
Az emberek megerősödnek az elnyomás alatt.
Senki sem azért szereti hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé.
Úgy éreztem, egyetlen érzelemre vagyok képes, saját magam gyűlöletére.