A nagyapám amúgy igen jelentéktelen ember volt. A temetésén a halottaskocsi ment leghátul.
Az élet megtanította arra, hogy a boldog pillanatokért néha nagy árat fizet az ember. (…) A boldogsággal csak az a bökkenő, hogy hamar hozzászokik az ember.
Valahol a világban valami hihetetlen dolog csak arra vár, hogy felfedezzük.
Senki nem visz emlékbe semmit olyan helyről, ahová még el akar látogatni.
Sosem tudtál elég nagy lenni, ha képes voltál feladni az álmodat egy idegen véleménye miatt.
a jó hír öröméért.
Az őrült, aki beszél, kevésbé ijesztő, mint az, aki ki sem nyitja a száját.