Siet loholva élni, s érezni is siet.
Egy perc alatt megadja a szerelem, mit hosszú fáradság alig ér el valaha.
Minden csak viszonylagosság a földön.
A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!
Az életben (…) számos alkalommal el kell nyomnunk véleményünket, érzelmeinket, gondolatainkat, még tudásunk kifejezésének vágyát is.
Dolgoztam már állatkertben is. A vendégek azt kérdeztek, hogy mennyit fogok még nőni.
A szeretet nem törli el a múltat, de mássá teszi a jövőt.
Valójában utáljuk egymást, csak az érdekek hitetik el velünk a szeretet képzetét.