Amíg az ember el nem veszti embertársai becsülését, nem is képzeli, milyen teher volt a nyakán.
Addig is, míg egy szerény kis helyet találok magamnak az új világban, vágyódom a régi után, melyet otthagytam.
Nem bízom azokban, akik azt hiszik, sok barátjuk van. Csak azért hiszik, mert nem ismerik az embereket.
Ha szeretek valakit, akkor egyszerre ismerem fel benne, akivel teljesen egy vagyok, s aki teljesen más, mint én.
Rettentően féltem, hogy többé nem lesz alkalmam így együtt lenni vele – soha többé nem beszélgetünk ilyen őszintén, mint most, amikor leomlott a kettőnk közt emelkedő fal.
Ahhoz, hogy valóban boldog légy, kedvesem, csupán arra van szükséged, hogy lelkesedni tudj valamiért.