Sok ember élete fogytáig vár az alkalomra, hogy a maga módja szerint jó lehessen.
Csak azt add másnak, aminek te is örülnél, ha kapnád.
Az igazi felismerés mindig belülről jön, nem kényszeríthető rá a másikra. Csak a „belátásból” fakadó tudás az igazi.
Mindegy, mi áll előttünk. Működni fog. Mert túlságosan szeretlek ahhoz, hogy valaha is elengedjelek.
Hallgass meg valakit figyelmesen, aki azt igényli.
Alapjában véve önző alak vagyok. Túlságosan vágyódom a társaságodra, semhogy képes lennék azt tenni, ami helyes.
Sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, hanem mindig csak a jelen.