Mindenről KELL TUDNI beszélni, de nem feltétlenül KELL BESZÉLNI is mindenről.
Az ember egyik pillanatban derűlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik.
Tudod, az életben nem csak szép dolgok vannak, látod, a csapat sem mindig nyer, hanem előfordul, hogy néha kikap. Tehát az öröm és a fájdalom sokszor együtt jár, és mindkettővel tudni kell jól bánni.
Csak mert az ember nagyon szeretne valamit, attól még nem válik valóra.
Amint azon kezdünk el gondolkodni, hogy szeretünk-e valakit, akár örökre le is mondhatunk róla.
A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa.