A nők valami külön észbeli adottság alapján, ami csak az övék, úgy tudnak elsiklani a valóság zátonyai mellett, hogy nem szenvednek hajótörést.
A fájdalom olyan, mint a részeg vendég: mindig visszajön még egy utolsó összeborulásra.
Sosem adatik meg másodszor, hogy első benyomást kelts.
A legnagyobb bűnöm… hogy nem érzem bűneimet.
Az a félelmetes, hogy az ember irigy. Lényegénél fogva az… azt hiszem, az irigység a létért való ösztönös harc egyik eleme. Benne rejlik a génekben.
Már minden nap mosolyogva ébredek. Nincs több könny, sem fájdalom, mert szeretsz.
Az összes szeretet közül az számít igazán, amit nem viszonoznak.
Életünk nemcsak cselekedetek, de talán még inkább a várakozás iskolája.
Ha az álmomat meg akarom valósítani, fel kell ébrednem.