A lét legfőbb értelme számomra csakis az lehet, hogy van, nem pedig, hogy nincs, vagy többé már nincs.
Aki elfogadja a rosszat és nem tesz ellene semmit, az ugyanúgy részt vesz benne, mint az, aki segít elkövetni.
Az ember mindig éppen arra vágyik legjobban, amit soha, de soha nem kaphat meg.
Az életen keresztül nincs hamisabb vezető, mint az emberek véleménye.
A szerelem önmagunk elvesztett felének a sóvárgása.
Ha rangsorolnom kellene az emberi nyomorúságokat, ez lenne a sorrend: betegség, halál, kétely.
Ha idegenben bántják az embert, akkor mindennél jobb testvérek közé menekülni.
Álmok, álmok. Bennük járok; bennük élek. Velük csapom be magam. Csoda, hogy egyáltalán képes vagyok még érzékelni a valóságot.