Aki nem képes időnként logikátlanul gondolkodni, az sosem fogja nagy ötletekkel gazdagítani a tudományt.
Az élet olyan, mint egy keskeny palló egy feneketlen szakadék felett, egy palló, amelyen bekötött szemmel kell átjutnunk. Ez önmagában rossz, de nem a legrosszabb. Néha meg is lökhetnek.
Ami a csúcspontra ér, máris zuhanhat a semmibe.
A bölcs ember tudja, hol húzódik képességei határa.
Ha a lehetetlent kizártuk, ami marad, az az igazság, akármilyen valószínűtlen legyen is.
Mindenki képes arra, hogy boldogtalanul éljen, a boldogsághoz azonban nagy bátorságra van szükség – az már nehéz feladat.
Ha mindentől félnénk, amitől csak lehet, semmi okunk nem volna rá, hogy éljünk.