Nem árt óvatosan mozogni egy olyan világban, amelybe már nem illesz bele.
Az iskolának nevezett hely nem ad választ a nagy kérdésekre, egyedül abban segít, hogy elfogadjuk őket az élet valóságaként.
Az ember eltemeti halottjait, sírjuk fölé keresztet ácsol, jelnek, hogy van valami, ami több, mint az élet.
Nagyszerű dolog a lélek nyugalma és az, hogy örülni tudunk magunknak.
Az élet az erőfeszítéseket díjazza, nem pedig a kifogásokat.
Nincs olyan műszer, amivel meg lehetne állapítani, hogy az ember döntése helyes-e vagy helytelen. Ezért az ember minden döntése után tele lesz szorongással, hogy helyesen döntött-e.
Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket, mint fegyverrel meghódítani a látható világot.
A magány lelki egészségünk része, nem szabad együtt maradni olyan partnerrel, aki ezt nem engedélyezi számunkra.