Mennyi szín és furcsaság és élet (…) és mennyi emlék és mennyi remény.
Hamarabb szeretjük meg, aki gyűlöl bennünket, mint azt, aki jobban szeret, mint mi szeretnénk.
A parasztot csakis félelemmel lehet kordában tartani!
Ha egy évig hallgatunk, elfelejtünk fecsegni, és megtanulunk beszélni.
Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha megbántod – nem azért, mert látod az arcán, hanem mert a bántás pillanatában önmagadon érzed a bántalmat, neked is fáj – és tudod, hogy nem kellett volna.