Egy társ az éjszakában – akármilyen idegen is – az öngyilkosságtól mentheti meg az embert.
A jogot nem adják, a jogot szerezni kell! Az embernek magának kell kiharcolni a jogot, ha nem akarja, hogy agyonnyomja a durva kényszer.
A tükör mindent pontosan visszaad: nem téved, mert nem gondolkodik. Gondolkodni lényegében nem más, mint tévedni.
Az álom volt. Ez a valóság. Akik nem tudnak különbséget tenni a kettő között, azokat puhára bélelt falú szobákba helyezik, ahol halk szavú, arcukra fagyott mosolyú ápolónők törődnek velük.
Nekem senkim sem maradt. Nem volt velem más – csak én. Mint mindig.
Egy gyerek a terített asztal mellett is éhezhet.