Feltaláltam magamat. Megyek a szabadalmi irodába és bejelentem.
A rabságnak is vannak hétköznapjai, sőt, az igazi rabság csupa szürke hétköznap tulajdonképpen.
Csak a végeredmény számít, az odáig vezető út nem.
A döntés lemondással jár: minden igenhez tartozik egy nem is, minden döntés korlátoz, megsemmisíti a többi alternatívát.
Nagy kérdés, remeket mi teremt: a tudás vagy az ihlet.
A problémát mindig a szituációban lévő ember fújja föl, a környezet általában nem úgy reagál, ahogy várja.
Ha bárkit meg akarsz tartani az életben – soha ne tartsd magától értetődőnek, hogy melletted van!
A tökéletesség nem az, amihez nincs mit hozzátenni, hanem amiből nincs mit elvenni.
Mit számít, hogy gyalázatost cselekszel, ha senki nem tudja? Te magad tudod. Ezt a tanút semmibe venni, ez az igazi nyomorúság.