Mindannyian hibázunk. Méghozzá elég sokszor. A hibák ahhoz szükségesek, hogy ne állapodjunk meg, ne legyen életünk olyan, mint az állóvíz. A hibák tovább löknek, előre késztetnek bennünket.
Az élet az, ami velünk történik, miközben nekünk teljesen más terveink vannak.
Az igazi felfedezőúthoz nem más tájakra van szükség, hanem új szemre.
Az univerzum általában azzal jelzi, hogy hibáztunk, hogy elveszi tőlünk azt, ami nekünk a legfontosabb.
Az okos nő nem vár a csodára, hanem megteremti azt.
Nincs semmi elszomorítóbb, mint emlékezni régi szép időre nyomorban.
Az igazi szerelem olyan, akár a szellemjárás: mindenki beszél róla, de csak nagyon kevesen látták.
Ha az ember nem eszik, ugyan mi vigaszt merít abból, hogy esetleg más sem eszik?!