Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.

A pokolba vezető egyik út jó szándékokkal van kikövezve, csak hosszú. A gyorsabb útvonalat a tudatlanság köve borítja, ebben pedig azok az okosak a legjobbak, akik nem akarnak tudomást venni róla.

Soha nem a pesszimisták fedezik fel a csillagok titkait, nem ők hajóznak el a feltérképezetlen világokba, és nem ők nyitnak új távlatokat az emberi szellem számára.

Olyasmiért sohasem szabad elnézést kérni, amin úgysem lehet már segíteni… Ezzel csak tetézzük a sértést.

Emberek, ha boldogtalanok vagytok, vigasztaljon benneteket, hogy én is boldogtalan voltam.

A félelem időnként figyelmeztetés. Olyan, mintha valaki a vállunkra tenné a kezét, és azt mondaná: ne menj tovább.

Pattints egy pár címkét, vásárolj ruhát magadnak minden ok nélkül.

Ha az univerzum közepébe tekintünk, hidegséget látunk ott. Ürességet. Végtére is, az univerzum nem törődik velünk. Az idő sem törődik velünk. Ezért kell nekünk, embereknek törődnünk egymással.