Bejelentkezés szükséges.
Nagy fának, nagy árnyéka.
Nehéz élő embernek orrát ugy elmetszeni, hogy meg ne érezze.
Gyakorta farkas is juhbőrbe öltözik.
Megjegyzett juhból is elvisz a farkas.
Csak evéskor izzad, mint a pap szolgája. Cz.
Milyen az evése, olyan a dolga.
A jó faj idején kimutatja magát.
Értebb elme később hisz.
Szál faért erdőt el nem hagyok.
Ha üres erszényed, vendégséget kerüld.
Egy szálfa nem erdő.
Kinek teli az erszénye, elég tudós az.
Nem bizzák farkasra a bárányt.
Ritkán jut embernek előbbi sorsa eszébe.
Elszedték az epret előle.
Ha étek nincs, borral hozzá.
Megszaggatott erőt könnyü lenyomni.
Véletlen erdőben gyakorta nyul fekszik.
Annyit él az ember, mennyit örömmel él.
Zörög mint a fatarisznya.
A farkas minél vénebb, annál maróbb.
Ki előbb jő, előbb örül.
Ember teszen fogadást, eb a ki megállja.
Nem singgel mérik az embert.
Ki el nem esett, nem szükség hogy felkeljen.
Ebszijjal kötött erszényü. Fukar, zsugori.
Erő, ész nevel tartományokat.
Ette haszna, aludta bére.
Adtál, uram, esőt: nincs benne köszönet.
Nincs könnyebb a teli erszénynél.
Ember a lenben, de nem a kenderben.
Többet öl meg a rendetlen eszem iszom, mint a kard.
Eső tavaszkor mind annyi aranycsep.
Hallgat mint a fa.
Ki fél az eleséstől, ne menjen a jégre.
Fenn az ernyő kas nélkül. Rangtartás, vagyon nélkül.
Gonosz eredetnek, gonosz a vége.
Ez az élet ugy sem sok, használják az okosok.
Addig áll az ember, mig isten akarja.
Nem mindenkor ég, mikor a harangot félreverik.
Jár kel a farával mint a szitás malom.
Nincs busabb élet, mint jóakarók nélkül élni.
Csak egynek van hiával az esztelen.
Minden erőtetés visszaélés.
Elvész, ki fegyvertelenül jár farkasok közt.
Fában is megvan a szokás.
A kis ember sem szalmaszál.
Embert illet a szó.
Nincs oly erős, kinek társa ne válnék.
Áll mint a fancsali feszület. (Elképedt, szomoru arczra, alakra mondják.)