Érezhetném úgy, hogy az élet igazságtalan volt velem, mert elvette tőlem azt, ami a legfontosabb: a szerelmet. De más nők is léteznek, és minden szerelmi bánat elmúlik egyszer.
Az élet halad, és mindegy, hogy mennyi élvezet van benne, van szomorúság is.
Csodálatos, mit művelhet egyetlen napsugár az emberi lélekkel.
Ameddig lehet, óvom azt a káprázatomat, hogy a nők önmagamért szeretnek.
De furcsa állat is az ember, gondolom, milyen könnyű szívvel képes felebarátja halálát kívánni.
Ha többen volnánk, akik aranykincsnél jobban becsülik az ételt, a vidámságot és a dalt, vígabb hely lenne a világ.