Megemészti a bu az embert, mint fát a szu.
Lehetetlen az, hogy mindenki egyformán éljen.
A halál a mi társunk, mert ő az, aki életünknek valódi értelmet ad. De hogy láthassuk halálunk igazi arcát, meg kell ismernünk előtte az összes vágyat és rémületet, amelyet nevének puszta említése képes felébreszteni bármely élőlényben.
Ha azt látod, hogy sokan megelőztek, gondolj arra: hányan vannak, akik még utol sem értek.
A szeretet nem kételkedik. A szeretet megbízik. Éppen ettől szeret.
Sokat elbírunk, de aztán egy egészen apró teher alatt összeroppanunk.
Nem vagyok felelős azért, hogy megfeleljek mások várakozásainak, nem vagyok felelős azért, hogy olyan legyek, amilyennek mások hisznek – az ő hibájuk, nem az enyém!