Bejelentkezés szükséges.
Ameddig nem adsz helyet a lelkedben valakinek, aki éppolyan fontos neked, mint saját magad, addig mindig magányos maradsz.
Azért, hogy szabadon, boldogan élhess, fel kell áldoznod az unalmat. Nem mindig könnyű ez az áldozat.
Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani. Meglehet, hogy azért meg kell dolgoznod érte.
Ha feláldozzuk a boldogságot a biztonságért, megkapjuk – de a boldogságunkkal fizetünk érte.
Szabad az életem, akár a madáré, de néha magányosnak tetszik.
Mindannyiunknak. Szabadságában áll. Azt tenni. Amit akarunk.
Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra.
Nagyra értékelem a saját szabadságomat, tehát a tiedet is tiszteletben tartom.
Élj úgy, hogy soha ne szégyelld, ha a világ megtudja, mit teszel, mit mondasz, még akkor is, ha nem igaz, amit a világ megtudott.
Csak az számít valójában tanulásnak, amit a magam módján tanulok, miközben azt teszem, amit tenni akarok.
Az igazságnak, melyet kimondasz, múltja s jövője sincs. Létezik, s nincs is több dolga ennél.
Hogyan lehet az, hogy értelmes emberi lények háborúba kényszeríthetők?
Nem az a legnagyobb baj, ha rossz dolgok történnek velünk. A legrosszabb az, ha semmi nem történik.
A kötelék, mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.
Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz velük, rajtad áll.
Az unalom két ember között nem a hosszan tartó fizikai együttlétből fakad. A távolságból ered, a lelki-szellemi távolságból.
Az élet nem mondel neked semmit. De mindent megmutat.
A magány ellentétpárja (…) nem az, hogy nem vagy egyedül. Hanem a meghitt közelség.
Ha bárkit meg akarsz tartani az életben – soha ne tartsd magától értetődőnek, hogy melletted van!
– Szeretsz?– Szeretlek – feleltem.– Fogalmam sincs, miért…– Mert csupa szeretet vagy, csupa melegség, mert vág az agyad, tele vagy ötletszikrával, mert minden érdekel, mert van benned felelősségérzet, mert élvezet veled lenni, mert szépen, érthetően beszélsz, mert mindennek a jó oldalát látod meg, mert érzékeny vagy, ezenkívül értelmes, kreatív, higgadt, sokoldalú, gyakorlatias, szabadságszerető, vállalkozó kedvű, […]
A legkönnyebb elkerülni a felelősséget, ha kijelented: „enyém a felelősség.”
Ha kitérsz a problémák elől, soha nem lehetsz az, aki legyőzte őket.
Barátaid jobban ismernek téged találkozásotok első percében, mint ahogy ismerőseid megismerhetnek ezer év alatt.
Megmérheted tudatlanságodat azon, hogy mennyire hiszel igazságtalanságban és sorscsapásban. Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi.
Hogy bármit behozz az életedbe, képzeld azt, hogy már itt van.
Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell. Búcsúra szükség van az új találkozáshoz.
Találkozol egy nővel, hanyatt esel tőle, de miután megismerted, rájössz, hogy semmi különös. Aztán ritka szerencsés esetben az ember rábukkan a lélektársára, és ahogy mélyül a barátságuk, egyre szebbnek látják egymást.
Lelkiismereted méri önzésed őszinteségét. Hallgasd figyelmesen.
Szabadságodban áll meggondolnod magad. Választhatsz másik jövőt, vagy másik múltat.
Tanulni annyi, mint felismerni, amit régóta tudsz. Cselekedni: bizonyságot tenni arról, hogy tudod. Tanítani: emlékeztetni másokat, hogy tudják ők is, ugyanolyan jól.
Nem azért vagyok veled, mert muszáj, vagy mert nálad ragadtam, hanem mert inkább veled vagyok, mint bárki mással.
A harag mindig félelemből fakad, a félelem pedig abból, hogy attól félünk, elveszítünk valamit.
Mi magunk vonzzuk magunkhoz, saját életünkbe azt, ami gondolatainkban már megtörtént.
Nem lehet olyan álom, amelynek az eléréséhez ne lenne elegendő erőd.
Az ember képes a magányt megszokni, de ha a magánya csak egyetlen napra is megszűnik, utána kezdheti a megszokást elölről.
Nem az dönti el, mire viszed, hogy mikor kezded, hanem az, hogy mikor hagyod abba.
Ha a gyermek, aki egykor voltunk, ma megkérdezne, mi volt életünk legfontosabb tanulsága – mit mondanánk el neki, és cserébe mire döbbennénk rá mi magunk?
Ne feledd, honnan jöttél, hová tartasz, és miért teremtetted a zűrzavart, melynek közepében ülsz.
A megalkuvás az egyetlen, ami romba dönti álmainkat.
Nem a rátalálás volt az életcélom, ez csak a szükséges feltétele volt. Most, hogy mellettem van, elkezdődhet végre az életem.
A bűntudat az a nyomasztó érzés, ha valaki másnak az érdekében szeretnénk megváltoztatni a múltunkat, a jelenünket, vagy a jövőnket.
Ha annyira vágytok a szabadságra és az örömre, miért nem veszitek észre, hogy nem magatokon kívül kell keresnetek? Jelentsétek ki, hogy szabadok vagytok, hogy örömben éltek, és valóban úgy lesz! Cselekedjetek úgy, mint akiknek birtokában van a szabadság és az öröm, és valóban a tiétek lesz!
Ha a tudás megelőzi a tapasztalatot, előfordul, hogy értelmetlennek tűnik.