Üdvözlünk!
Felhasználónév vagy Email cím
Jelszó
Emlékezzen rám
Felhasználónév
E-mail
☰
#közmondásod
Judit
Aluvó ebnek jajgat a költője.
Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj ugyanaz, ami nekem. Magamnak fáj, ami bennem fáj.
Azért, amikor valaki egy különleges kéréssel fordul hozzánk.
Telepíts cserjéket, amelyek bogyókat termelnek a madaraknak.
A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan.
Egy olyan szemét és tetves világban, ahol még csak egy igaz barátja sem lehet az embernek, már az is nagy vigasztalás, ha egy igaz ellenséget talál.
Mindig az aktuális megmérettetés mutatja meg, hogy kiben mennyi erő van.
Szeretem azt a pólót rajtad. Igazán kiemeli a szemed színét.
De ha mindig minden simán menne, akkor túlságosan is hozzászoknánk. Szükség van néha egy kis zűrzavarra. Különben nem élveznéd igazán, ha jól mennek a dolgok.
Készíts napi listát arról, amit elértél, hogy lássad a haladásodat.
Az élőkért kell aggódni, a holtaknak már úgyis kevésre van szükségük.
Köszi!