A beképzeltség általában elhomályosítja a tisztánlátást.

Akarnunk kell a változást. Fel kell ismernünk a fájdalmat, amit akkor érzünk, ha nem változtatunk, és látnunk kell azt az örömöt, amit akkor fogunk átélni, ha megváltozunk.

Nem kell celebnek lenned ahhoz, hogy híres légy, nem kell gazdagnak lenned, nem kell, hogy folyton a nyakadba lihegjenek a paparazzók. A barátaimmal egyszerűen csak híresnek kiáltottuk ki magunkat: alkottunk valamit, és közöltük, ez a jövő.

A szabályokat, ha nem töröd meg, feszegesd egy kicsit! Ez az egy módja van, hogy jól érezd magad.

Az emberek igen ritkán buknak el – inkább csak felhagynak a próbálkozással.

Még egy útmutatás – ha ugyan kell még a tanács – nézd jól meg, hogy kire mit mondasz, s főként kicsodának.

Olykor eleget szenvedünk ahhoz,
hogy jogunk legyen soha azt nem mondani:
– Nagyon-nagyon boldog vagyok.

Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteit! És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket! Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz.