Az adósság hátán a hazugság lovagol.
A komolyan megépített ház nem homlokzatával kérkedik.
Egyedül. Igen, ez a kulcsszó, nincs is még ilyen szörnyű szó. A gyilkosság meg sem közelíti, a pokol pedig csak szegényes szinonimája.
Igazi arcunk szemmel nem látható. Csak szívvel, néha.
Sokszor megesik, éppen az egymáshoz oly közeli rokonok nem állhatják egymást.
A lehajtott főt nem csapja le a pallos.
Amit gyásznak nevezünk, talán nem is az afölött érzett fájdalom, hogy halottaink nem térhetnek vissza az életbe, hanem fájdalom amiatt, hogy ezt nem is tudjuk kívánni.