Talán nem kaphatunk meg mindent az életben. Nagy szerelmet, szenvedélyt, álmokat. Talán végül jobban járunk egy kis szerelemmel, álmok nélkül.

Nem elég meghallgatni a férfit, reflektálni is kell a gondolataira; nem elég a rendelkezésére állni, helyettesíteni is kell az összes többi, elérhetetlen nőt – azokat a nőket, akiket, ha ideje és lehetősége engedné, szintén meg akarna szerezni magának. Azt a nőt kell alakítani, akit minden férfi a magáénak szeretne, de csak egyvalaki kaphat meg.

Csak egyszer némultam el. Amikor azt kérdezte tőlem valaki: „Ki vagy te?”

Amit gyásznak nevezünk, talán nem is az afölött érzett fájdalom, hogy halottaink nem térhetnek vissza az életbe, hanem fájdalom amiatt, hogy ezt nem is tudjuk kívánni.

A szerelem abban áll, hogy ötvözni kell egy vámpír temperamentumát egy őzike türelmével.

Ha a jó sorsot vidáman el tudjuk fogadni (…), akkor a balsorsot is el kell viselnünk.

Ne válj meg az illúzióidtól. Ha hagyod őket elillanni, lehet, hogy te megmaradsz, de nem marad benned élet.

Érzelmeink hatással vannak ránk, de nem szükségszerű, hogy az orrunknál fogva vezessenek minket.