Akkor félj a sötétben, ha sok ember van körülötted. Ha csak egyvalaki, a sötétség nem barátod, de nem is ellenséged.

Ugyanolyan sok mindent lehet tudni abból, amit az emberek elhallgatnak, mint abból, amit kimondanak.

A félelem időnként figyelmeztetés. Olyan, mintha valaki a vállunkra tenné a kezét, és azt mondaná: ne menj tovább.

Vannak igazságok, melyeket csakis egy barát mondhat el.

Hallgatom a csendet, amelyet időről időre megszakít a mellettem alvó lélegzetvétele. Megsimogatom a kezét, de vigyázok, hogy ne ébredjen fel. A szavak mellett fontosak a tapintások, simogatások, ölelések, cirógatások.

Ha az ember szeret valakit, nem engedheti, hogy hazugságok válasszák el tőle. Bármi történt is, még ha örökre elveszítettük is egymást, tartozunk egymásnak az igazsággal.

Merjünk nagyok lenni, s valóban nem olyan nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!