Nem találok szavakat magamra.
Az eltelt idő nem változtatott azon, milyen ellenállhatatlanok számomra arcának tökéletes vonásai, és biztos voltam benne, hogy soha nem fogok hozzászokni.
Megszoktam, hogy mindig kimondom, amire gondolok. (…) Az udvariasság mások becsapása, csak szép csomagolásban.
A szabadságunk csak azt jelenti, hogy többé senki sem felelős a sorsunkért.
Görcsösen ragaszkodni egyetlen elvhez sem szabad.
Sikítani akarok, de túl régóta hallgatok ahhoz, hogy emlékezzek, hogyan kell.
A teológia tudatlanság szárnyakkal.