A valóban erényes ember szabadságban él – nem kötik parancsolatok, nem kötik szentírások; nem követ senkit saját benső fényén kívül. A szíve szerint él – ő egy lázadó.
Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott.
Néha veszélyes, ha megállunk és gondolkodunk. Néha egyszerűen tovább kell menni.
Nem árt óvatosan mozogni egy olyan világban, amelybe már nem illesz bele.
Hatalom csak annak járna, aki nem vágyik hatalomra.
Ha valaki egyszer faképnél hagyja az embert, mindig várja, mikor történik meg újra, míg végül már nem is közeledik senkihez, nehogy idővel fontossá váljon a számára. Így észrevétlenül elveszíthet bárkit.
Boldog, aki másoknak megbocsájt, és az is, aki megbocsájt magának.
Ha valakitől semmit se várunk, nem is csalódhatunk a végén.