Ne gondoljuk, hogy mások is olyanok, mint mi!
Az erős nem fél. Csak a gyenge fél. Maga a félelem pedig nem egyéb, mint annak a tudatnak az átélése, hogy gyenge vagyok. Védtelen. Megölhető, tönkretehető, kifosztható.
Ha az ember ingoványos talajra téved és nem áll elég biztosan a lábán, azzal mindig felhívja magára az ellenségei figyelmét.
Azok a barátaink, akiket elveszítettünk, nem a földben pihennek, hanem bent lakoznak a szívünkben.
Akkor ismerjük fel a nagy szerelmet, amikor rádöbbenünk, hogy az egyetlen ember a világon, aki vigaszt nyújthatna, épp az a személy, aki a fájdalmat okozta.
Azzal, hogy egyik helyről a másikra szaladsz, még nem szabadulsz meg önmagadtól.