Az ember akkor ismeri meg magát, ha mindenét elveszíti.

Mai világunk legnagyobb betegsége nem a lepra vagy a tuberkulózis, hanem sokkal inkább az az érzés, hogy senkinek sem kellünk, senki sem törődik velünk, és hogy mindenki által elhagyatottak vagyunk.

Az emlékek élének le kell kopni, hogy enyhüljön a megoldatlan dolgok fájdalma.

Az emberek mindig keresik az okát az életükben történő rossz dolgoknak. Néha azonban nincs oka.

Az utazás nem arról szól, hogy mit nézünk meg, hanem inkább arról, amit közben átélünk.

Az ember alkalmazkodik – lényegében mindenhez. Hozzászokik. Nincs jó vagy rossz, állapotok vannak. A hozzáálláson múlik, jónak vagy rossznak ítéled-e a helyzetet.

A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, melyből végtelen erő keletkezik.

Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz.