A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan.
Minél kevésbé vagyunk szavahihetők, annál inkább feltételezzük ezt másokról is.
Amíg szeretünk, elnézünk mindent: a szépnek, ha szörnyeteg, okosnak, ha rút.